"Sokkal jobban szeretlek, mint máskor..."

Hold ragyog a Dunán,
S én valahol Budán,
Álmodozón útamat járom.

Pest felől a hídon
Még utánam oson
Hangod, a lágy színű bársony.

Már magam előtt

Látom az új gyönyörű célt:
Élni a holnapi csókjaidért.

Hold ragyog a Dunán,
S én valahol Budán,
Álmodozón útamat járom.

Fény remeg a vízen,
Még magammal viszem
Mézízű csókod a számon.