Építsd föl minden éjszaka
építsd föl újra, s újra
amit lerombol benned
a nappalok háborúja.
Ne hagyd kihunyni a tüzet
a százszor szétrúgottat
szítsd a parazsat
Nélküled föl újra nem loboghat.
Nevetségesen ismerős minden
mit mondtam, s mondok
nehéz nyarunk volt, itt az ősz
s jönnek a téli gondok.
Már csak magamat benned
és magamban Téged óvlak
ameddig célja volna még
velünk a fönnvalónak.
A kép és a szöveg így együtt valahogy már nem is teszi olyan barátságtalanná az őszt. Persze tudom, ez inkább plátói vallomás.
VálaszTörlésEz meg itt egy ajándék Kányádinak, de bárki kipróbálhatja:)
Az, vallomás. Plátói. Piff.
VálaszTörlésPiff?
VálaszTörlésPiff. A plátói szerelem hatalmas pofonok sorozata.
VálaszTörlésÉs nem felejtettem el a Kunderát, de nincs itthon a könyv... ma már meglesz, talán, legkésőbb holnap.
VálaszTörlésMilyen kár, hogy az ilyen szép szavak éppen a Vágyottat nem érik el.
VálaszTörlésNagyon köszi Kunderát. A megtalált szöveg akár itt is jól mutatna:)