A vicc az vicc, de mikor komolyan vérzik a szívemmegint pont olyan, miről megfogadtam már kismilliószor,
hogy nem jó, ha lelkemen arcképed trónol,
én felejtenék, de reggel újra,
bár nem is szóltál, ugranék a kútba.
És akár óvatosan, akár vakmerőn,
csak lépkednék feléd a háztetőn.
...
Ilyen volt már sokszor és lesz is még,
bár úgy érzem ellened nem vívnék,
aztán fordul a napóra, ferdül a vágy,
messze az udvar és feltör az ágy.
...
Ez apró dráma, nem sírok én se,
kínozz kanállal, ne irgalmazz késsel!
Ez, amit érzek, ez, ami dereng még,
de a ruhád mostmár jó lenne, ha levennéd,
most utolsó csókom, ha érzi a szád,
holnaptól a szívem kérlek ne piszkáld!
bár úgy érzem ellened nem vívnék,
aztán fordul a napóra, ferdül a vágy,
messze az udvar és feltör az ágy.
...
Ez apró dráma, nem sírok én se,
kínozz kanállal, ne irgalmazz késsel!
Ez, amit érzek, ez, ami dereng még,
de a ruhád mostmár jó lenne, ha levennéd,
most utolsó csókom, ha érzi a szád,
holnaptól a szívem kérlek ne piszkáld!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése